http://www.origo.hu/nagyvilag/20180401-ot-ev-alatt-ketezer-templomot-romboltak-le-nemetorszagba.html

Kedves Feleim!

Most meg kell szólalnom, mert mélységesen felháborít az origo.hu ezen „hírösszeállítása”. A híreket szolgáltató média legfőbb felelőssége, hogy az, amit közöl, tényekkel alátámasztott legyen, valós hír legyen, és amennyire ez lehetséges, pártatlan legyen. Nem vagyok naiv, tudom, hogy ez utóbbi szinte sosem lehetséges, de a valóság hű ábrázolása egy olyan alapkövetelmény, ami a szabad sajtó legfontosabb összetevője.

Ha több valós, vagy valósnak hitt, de direkt nem összefüggő problémát a média összekapcsol egy ok-okozati viszonyba rendezve, vagy legalábbis sugallja a „nyilvánvaló” összefüggést, az erősen torzítja magát az alaphírt, és a legegyszerűbb módjává válik a félrevezetésnek, a csúsztatásnak.

Ez úton kérem az origo.hu szerkesztőségét, hogy név szerint nevezze meg azt a 2000 németországi keresztény templomot, amelyeket - feltehetően a muszlim térhódítás miatt - a cikk szerint leromboltak. Kérem a volt templomok pontos címét, és az eljárások dátumát! A valóságérzetemmel nem összeegyeztethető a cikk fő ténymegállapítása, valamint katolikus keresztényként mélységesen felháborít, hogy politikai célokra használják fel ismét a keresztény hívők jóérzését.

A riportfilmben egyetlen egy templomot mutatnak, amit gazdasági okokból lerombolnak. Szerintem is ez tűrhetetlen, és mind amellett, hogy műemlék volt, bányászati érdekek ide-oda, templomot nem bontunk le. Ebben egyet értünk. De gondoljunk bele! Ha az elmúlt években 2000 templomot leromboltak volna, csak Németországban, vagy akár egész Európában, annak eddig nem lett volna visszhangja? Csak most, a kampányban? Nem érezzük ezt irreálisnak, hogy akkor, amikor a Liget fáinak kivágása is hosszú időn keresztül a legnagyobb visszhangot kiváltó eseménynek számított, akkor 2000 templom pusztulása mellett, csak úgy elsuhant volna a magyar médiafogyasztók tömege? Ha ez igaz lenne, már javában egy véres polgárháború sújtaná Németországot, arról már csak hallottunk volna.

A létező migráns probléma, egy téves és ízléstelen gazdasági döntés, valamint a propaganda igényeinek összemosása eredményeképpen számos magyar honfitársunk igazi és őszinte felháborodásának felkorbácsolása lett az eredmény. Most aztán mindenki acsarkodhat, gyűlölködhet és retteghet, hogy magyar templomainkat a migránsok le fogják rombolni. Ez maga a mélységes populizmus.

Egyetlen forrásként egy szerzetest kérdeznek (gondolom senki sem gondolta, hogy a „köz”médiát forrásnak tekintem), aki természetesen nem is említi a templom-rombolást, csupán az erősen csökkenő keresztény hívek számáról számol be, aminek következtében kiüresednek a templomok, és érezhetően kisebb jelentőséget kap a társadalomban az evangelizáció. Ez a jelenség kulturálisan is számos kérdést vet fel, továbbá az európai társadalmak összlelkiségének értékválságával is járhat. Mindezekre – teszem hozzá – csekély hatással vannak a muszlimok, a buddhisták, hinduk, zsidók, karizmatikusak és sámánista mélymagyarok.

A mecsetépítések, a bevándorlók integrálása, szabad vallásgyakorlásuk, határaink védelme, az európai egységes bevándorlás-politika hiánya szintén valós szociológiai, szociálpolitikai és biztonságpolitikai kérdések, korunk eddigi egyik legnagyobb problematikája. Azt azonban gondolom, és hiszem, hogy ha az emberek gyűlöletéből fakadva, félelmeikkel táplálva keressük a megoldást, ha mindig a pillanatnyi politikai előnyök tekintetében hozunk döntéseket, az komolyabb veszélyeket eredményezhet, mint maga a meglévő nehézség. A valóság sokkal összetettebb és színesebb, mint azt gyakran tálalják nekünk a médiumok. Az óriási, kontrolálatlan elektronikus és nyomtatott sajtó egyik nagy veszélye pont méretéből valamint a hírolvasók villámgyors eléréséből fakad. Ma bárki, bármikor, bármiről írhat, és megoszthatja azt másokkal. Ez addig rendben is van, amíg… hát itt most olyan erkölcsi és ízlésbeli szabályokat kéne felsorolni, amiket koherensen még a jog is nehezen szabályoz. Támaszunk és vezérelvünk lehet a szólásszabadság moderálásával kapcsolatban: a demokratikus jogállam, a fékek és ellensúlyok, a jóérzés és a közerkölcs. Amikor folt keletkezik ezek bármelyikének hitelességében, azonnal sérül az emberiesség értékvilága is, a valóság objektív megítélése. A higgadt és kritikus gondolkozás helyett mára az azonnali, rossz reflexekre épülő, érzelmi válaszok maradtak, melyek alapvetően határozzák meg a kommentlovagok véleményformálását.

Forrásmegjelölés, statisztikai adatok, egyéb konkrétumok hiányában elvárnám, hogy a cikk írója legalább saját nevét feltüntesse, mert így csak magamnak fogalmazhatom meg észrevételeimet, kétségeimet.